borongós

Majdnem éjfél, kibírhatatlanul álmos vagyok, de a gondolataim nem hagynak aludni. Nyomorultul érzem magam.

I can’t scream the darkness out of me

Zuhanok, de te vársz rám, kitárod karjaid és elkapsz. Átölellek, nyomsz egy puszit az arcomra majd megígéred, hogy semmi baj nem lesz…
S együtt zuhanunk tovább a semmibe.

you deserve the love that you are willing to give to someone else

Kispárnát ölelgetve várom a csodás reggeli fényt. Sok álmatlan éjszaka van még ott, ahonnan ez jött…

I would be lost if I wasn’t

Tükörkép vagyok az ablakon,

lefolyóban örvénylő víz.
Utolsó korty a kávéscsészédben, s apró ráncocska mosolygó arcodon.

Kéz vagyok, mely álomba simogat, vagy a dal, mire ébredsz.
Papíron elkenődött tintafolt, elfújt pitypang emléke, s néha a köd, mely puhán a fák közé telepszik.

Vagyok, s leszek neked. Csillogás a szemeidben, hó a lábnyomodban, csendes nyári vihar a fejedben, de mondd…
Lehetek-e dobbanás a szívedben, minek ritmusára egésznek érezhetem a lelkünket?

write