… and my tears are slowly turning to dreams

Reménytelenül romantikus vagyok. Élvezem a futást, főként, mikor sikerül elcsípnem a csodálatos színekben játszó naplementét, és mikor a zene teljesen átjár. Olyankor új erőre kapok, hiába kiált minden porcikám azért, hogy álljak meg. Képes vagyok, ráadásul szeretek elveszni egy könyvben, és amikor Az Angyalt leveszem a polcról, percekig képtelen vagyok abbahagyni a mosolygást. Gyűjtögetem az olvasnivalókat, az írnivalókat és az élményeket, és megszállott vagyok a zenéket meg a kávét illetően. Na és rengeteg fotót és jegyzetet készítek. Még mindig.

De most már szükségem van magamra. Kell, hogy érezzem magamban a pozitívságot és mosolyogni akarok. Épp úgy, mint most. Mindig.